A szakadó eső ellenére majdnem telt ház volt Debrecenben az NB1 utolsó, mindent eldöntő fordulójában, amikor a LOKIKA ellenfele a Pápa volt. A tét a bajnoki cím, amihez az újpest botlása is kellett. A mérkőzést jól kezdtük, sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, de vagy az utolsó passz nem jött össze, vagy a befejezésbe csúszott hiba. A bíró 3 11-es szituációban is ellenünk ítélt, ebből egy tényleg nem volt az, viszont a másik 2...De Sándor Tamás gyönyörű találatával végül sikerült megszerezni az előnyt. Továbbra is voltak helyzeteink, de egyik sem talált kapuba, és jött a "szokásos", a kihagyott helyzetek megbusszulták magukat, a Páppa csapata kiegyenlített.Ezután is ment előre csapatunk, Szűcs, a vendégek kapusa nagyokat védett, de nem tudta megakadályozni az újabb gólt. Brnovics,Halmosi, és Bogdanovics is betalált, így 4-1-re nyert csapatunk. Ezzel a meccsel egy időben pedig ment az újpest-Fehérvár meccs (szurkolóink is hangot adtak, hogy azon a meccsen kit favorizálnak), s először örömmel hallhattuk, hogy emberhátrányban játszik a fővárosi csapat, mert Rajczit kiállították, majd jött a hidegzuhany, (ha eddig nem áztunk volna meg eléggé...)vezetést szerzett az újpest...mindenki elszomorodott, de a remény nem hallt meg, hisz sok volt hátra abból a meccsből...És mintha meghallották volna imáinkat a Fehérváriak, kiegyenlítettek, s hatalmas örömmámorban úszott innentől kezdve az Oláh Gábor utca.A melegítő játékosok is a b-középtől tudták meg a nagy hírt, s mindegyikőjük arcára mosoly ült, egyedül Sidibe állt megdöbbenten, nem tudta felfogni...Jött a hír, kiállították Tóth Norbertet is...ekkor már mindenki érezte, ismét bajnokcsapatot köszönthetünk Debrecenben. S nemsokára jött a még jobb hír, már vezet is a vidéki alakulat.Aztán már 3-1. A mi meccsünknek már vége volt, a másikból még volt 3 perc, de már mindenki tudta, megvan a bajnokság!!!Sidi pedig még mindig nem tudta felfogni...örömében sírt...aztán hivatalosan is bejelentették, vége a meccsnek, 3-1. A játékosaink körbefutották a pályát, hasoncsúsztak, együtt kiabálták szurkolóikkal (velünk), hogy mi vagyunk a legjobbak olé, oléé...Jött az éremátadás, és a kupa átadása, majd a Kossuth téren a buli. Az eső ellenére nagyon sokan ünnepeltek a fiúkkal, akik kisvanattal jöttek a főtérre. A buli után pedig közös vacsira mentek...

FIÚK, KÖSZÖNJÜK NEKTEK EZT A GYÖNYÖRŰ IDÉNYT, HÁLÁSAK VAGYUNK A SORSNAK, HOGY DEBERECENIEK VAGYUNK, MERT NEKÜNK VAN A LEGJOBB CSAPATUNK!!!JÖVŐRE ISMÉT KOSSUTH TÉR ;)

Szima Gábor, a DVSC elnöke: „Valaki hibázott! Nincsen sör! Majd kivizsgáljuk az esetet! Komolyra fordítva a szót, nincs differencia a tavalyi és az idei bajnoki címünk között, már ami az öröm mértékét illeti. Többen is temettek minket, mégis a csúcsra jutottunk. A Debrecen nem vidéki kiscsapat többé! Az ország vezető klubja!”

Szilágyi Sándor, a DVSC ügyvezetője: „Csatákat vesztettünk ugyan, de a háborút mi nyertük!”

Herczeg András, a DVSC másodedzője: „Az utolsó pillanatig nem akartam beleélni magam, hogy sikerült a duplázás. Belül végig reménykedtem, és nagyon akartam ezt a sikert. Csodálatos, hogy valóra vált a célunk, az álmunk!”

Sándor Tamás csapatkapitány: „Büszke vagyok a csapatunkra, a közönségünkre, arra, hogy zuhogó esőben is kitartottak mellettünk, s együtt ünnepelhetünk.”

Csernyánszki Norbert: „Bár végig hallottam, hogy a lelátóról mit kiabálnak a szurkolók, a fehérváriak Puskás-stadionbeli egyenlítő góljának jelzése elkerülte a figyelmemet. Nem csoda, az ellenfél készült szabadrúgáshoz, a labdára és az előttem elterülő pocsolyákra figyeltem… A futball igazságot szolgáltatott.”

Ibrahim Sidibe: „Imádkoztam a kispadon, hogy minél hamarabb vezetést szerezzünk, és fohászkodtam a Fehérvár sikeréért is. Ez az első élvonalbeli felnőtt bajnoki címem. Végtelen a boldogságom!”